Kerti dísznövények

Kínai lilaakác (kerti lilaakác) - Glicínia - Wisteria sinensis

Ne ültessük túl közel a házfalhoz, mivel ott túlságosan száraz a talaj. Jó 10 méter magasra is megnő. Április - júniusban virágzik.

Metszése: Ritkítsuk és a hosszúra nyúlt fiatal hajtásokat kora tavasszal és nyáron vágjuk vissza. A tavaszi metszésnél vigyázzunk, a virágrügyeket ne vágjuk le.

Liánszerű hajtásai képesek arra, hogy összelapítsák az ereszcsatornát és megemeljék a tetőcserepeket. Ezért gondosan vezessük a lilaakácot az alaposan falhoz rögzített, kifeszített huzalokon. Egy rusztikus pergola tökéletes választás lehet a lilaakác futtatására. Csavarodva kapaszkodó, kúszó növények, nehéz irányváltoztatásra kényszeríteni. Idősebb korában göcsörtös, szívós törzset fejleszt. Ha a kerítés mellé ültetjük, ne fűzzük be a kerítés drótja közé a vékony hajtásokat, mert idővel teljesen eldeformálhatja, megemelheti.

 A lilaakác szaporítása:
Legegyszerűbb szaporítási módja, ha egy idősebb tő mellől kiássuk a sarjhajtásokat. A lilaakác idővel gyakran hoz sarjhajtást, melyet kiásva és leválasztva új helyére telepíthetünk.

Másik szaporítási módja a bujtás.

Tavasszal egy vagy több hosszú hajtást a közönséges vagy hullámos bujtással szaporíthatunk

A fás dugványozással is érhetünk el sikereket. A nyár végén a fás érett hajtásokból 20-25 cm hosszúakat vágunk,  a leveleket és a hajtáscsúcsot levágjuk, majd a vesszőket a jól előkészített talajba - szabadföldbe- duggatjuk.

A dugványok téli védelméről megfelelő takarással gondoskodnunk kell. Célszerű a takaróanyag közé rágcsálóirtót is kiszórni, mert az egerek menedéket keresnek a kukoricaszár - szalmaréteg alatt, és esetleg megrághatják a vesszőket. Tavasszal, miután az idő felmelegedett, a takarást eltávolítjuk, és a kihajtott, begyökeresedett példányokat iskolában továbbneveljük.

Magvetés:
Magról is jól szaporítható.  Magok előkezelése, forrázás

Az érett magvakat egy cserép földre helyezzük, sekélyen takarjuk be, és gondoskodjunk a melegről és nedvességről. A magvetés hátránya, hogy legalább 7-10 év mire virágozni fog. Nem, nem tévedés a 10 év. Egy kertészetben vásárolt, oltott vagy dugványról szaporított példánynak is kell 2-3 év, mire a saját helyén virágozni fog. Pedig, az már legalább egy évig nevelődött, mire kiárusításra került. Egy magoncnak sokkal tovább tart elérni azt a fejlettségi fokot, hogy képes legyen a szaporodásra, vagyis a virág nevelésre. Ezért nem érdemes a magvetéssel foglalkozni, mert hosszú időbe telik, mire gyönyörködhetünk benne. forrás

Óriásvirágú mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos)

A  mocsári hibiszkusz az egyik legdekoratívabb nyári évelő növényünk. Hatalmas 20-30 cm átmérőjű fehér, rózsaszín, vagy bordó virágai augusztus elejétől egészen októberig nyílnak. Megfelelő körülmények között akár 1.5-2 méteres bokorrá fejlődik, káprázatos dísze lehet kertünknek.

Termőhely igénye
A mocsári hibiszkuszt egy japán botanikus nemesítette, de nem Japánból, hanem Amerikából, Florida mocsaras vidékeiről származik. Ebből következik, hogy nagyon szereti a nedves, de napos, meleg termőhelyet és a tápanyagban gazdag talajt.

Hova ültessük?
Ültethetjük kerti tó partjára, de bárhova a kertben, ahol megfelelő vízellátásban részesülhet. Jól mutat szoliterként is, de cserjecsoportba, vagy virágágyásba is ültethetjük. Tervezéskor ügyeljünk, rá, hogy tavasszal későn, május végén hajt ki, de utána viszonylag nagy helyre lesz szüksége. Ezért jó ötlet kombinálni tavaszi hagymás növényekkel, melyek kitöltik májusig az „üres”helyet és visszahúzódnak mire a hibiszkusz fejlődésnek indul.

Gondozása
Gyors növekedése miatt nagyon sok tápanyagra van szüksége, ezért tavasszal és ősszel alaposan trágyázzuk meg szerves trágyával (pl. komposztált érett marhatrágya) majd a növekedési periódusban rendszeresen tápoldatozzuk virágzó növényeknek való tápoldattal.
Télen a hajtások teljesen visszafagynak. Az elszáradt hajtásokat csak márciusban vágjuk vissza. Télen takarjuk a növény tövét mulccsal. Idős töveket tavasszal tőosztással fiatalíthatunk

Szaporítása
Szaporíthatjuk tőosztással mint a legtöbb évelő növényt. Tavasszal kihajtás után szedjük szét a töveket, vigyázzunk, hogy gyökerei minél kevésbé sérüljenek, egyébként jól viseli az átültetést.
Szaporíthatjuk magról is. A magok ősszel folyamatosan érnek be. A megszáradt termésekből szedjük ki a magokat és tavaszig hűvös helyen tároljuk. A magoknak nagyon kemény héja van ezért 1-2 napig áztassuk szoba-hőmérsékletű vízben. A vizet naponta cseréljük. A beáztatott magokat elvethetjük tavasszal cserépbe, de májusban a fagyok után szabadföldbe is vethetünk. Ügyeljünk a gyakori öntözésre és tápoldatozásra. A megfelelően öntözött és tápoldatozott növények már első évben is virágozhatnak. bővebben

Tőről szaporítás:
ásóval kettévágni,ugyanis ha már egy két éves a tő,sok ága lesz,fagyok előtt metszőollóval földfelszine fölött le kell vágni,majd földel,vagy vastagon falevelekkel betakarni,tavasszal ki kell bontani és akkor érdemes belőle szaporítani,mivel erős gyökérzete van,olyan mint a nád tő,ezért kell az ásó,amivel belevágunk,majd alányúlunk,kiemeljük,kissé nehézkes,majd amit kiveszünk el ültetjük,mint más gyökeres,évelős virágot. (forrás facebook)
Ha óvatosan letörünk egy ágat és vízzel telt pohárba/hosszúkás edénybe tesszük, pár hét, de van hogy 1-2 hónap alatt az is gyökeret ereszt. Ekkor kerti földbe kiültethetjük. Kiültetés után gyakori öntözést igényel.

LEANDER - babérrózsa

Leander gondozásának három titka
A leandernek három dolog kell:
sok víz,
tápanyag,
napfény.
Tápanyagként nagyon jó pl. a Voldünger és magas kálium tartalmú műtrágya.
A dús ágakat és a bő virágzást alapos metszés után remélhetünk. A metszéssel egyben formáljuk is növényt. Ha a gyengébb, nyúlánkabb ágakat visszavágjuk, egy helyett három hajt.
Legjobb augusztusban visszavágni, így a következő évben virágozni fog és a levágott ágakból a hajtásokat meg lehet gyökereztetni. Egy befőttes üveg vízbe, egy csokor hajtást tegyünk. Nylon tasakkal letakarva kb. két hét alatt meggyökeresedik. Ha elég erősek a gyökerek, ültethetjük is a cserépbe.
Nyáron időnként megpermetezhetjük a növényt. Télen hideg helyen, pl. fűtetlen garázsban tartsuk.
A leander szaporítását dugványozással is megtehetjük, de gyökereztetéssel is nagyon jó eredményeket érhetünk el. Csak egészséges növénnyel érhetünk el sikereket. A 10-15 centis hajtásvégekről szedjük le a leveleket. Érdemes sötét üveget használni, mert az összegyűjti a napsugarakat és melegebben tartja a vizet. Ha a hajtás vége barnul, akkor cseréljük ki vizet és vágjuk le a barna részt. A vízbe tett hajtásokon általában 10-20 nap alatt jelennek meg a gyökér kezdemények. Csak akkor ültessük tápdús földbe, ha már megerősödtek a gyökerek. forrás
(én tavasszal vágtam vissza a megnyúlt, öreg, szinte alig virágzó növényeimet - szépen megbokrosodtak és jóval több virágot hoztak, mint az elmúlt években)

Tévhitek a leanderről                  
babérrózsa - az igénytelen, egész nyáron virágzó csodanövény
A mediterrán országok sövénynövényeként ismert, évtizedek óta hazánkban is a díszkertek nagy kedvence a leander (Nerium oleander) sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy egész nyáron folyamatos virágözönnel kápráztat el bennünket. Emellett nagy előnye számunkra, hogy a július-augusztusi kánikulát és az évről-évre erősebb napsugárzást a muskátlin kívül nem sok virágzó növény viseli el a nyár legforróbb időszakában. Hazájában szépsége mellett igénytelensége a fő szempont, ami miatt az autópályák, szállodák és parkok egyik leggyakrabban telepített növénye. A horvát tengerparton az autóutak mellett gyakran gyomnövényként nő.
Sajnos egy-két tévhit a leander gondozásával kapcsolatosan megnehezíti a kerttulajdonok dolgát, most szeretnénk ezeket eloszlatni.
1.”A leandernek vízben kell állnia.”
Nem igaz! Sajnos nagyon sok kertészetben is hallottuk már ezt a tanácsot szakemberektől. A leander valóban nagyon vízigényes növény, de nem szabad folyamatosan vízben állnia!
Miért is? A válasz nagyon egyszerű. Mint minden növény, a leander is a gyökerén keresztül veszi fel a vizet és a tápanyagot. Mivel nem vizinövény, a gyökerei elrohadnak a vízben. Az így elhalt hajszálerek nem tudják ellátni a szerepüket, a növény nem tudja felvenni a tápanyagot, a folyamatos öntözés ellenére az alsó levelei elkezdenek sárgulni, majd egymás után lehullanak. A leander először felkopaszodik, elhullajtja a virágai, majd elpusztul.
2. „A földje éjjel-nappal legyen vizes!”
Szintén nem igaz! Gondoljunk csak bele! A 30 fokos kánikulában tegyünk ki a tűző napra egy palack ásványvizet! A víz forró lesz. Ugyanez történik a kaspóban is a leander gyökerével. A túl sok forró vízben a gyökerek szabályosan megfőnek, ami szintén a növény legyengüléséhez, majd pusztulásához vezethet. Ha fekete, vagy sötét cserépben van, a felforrósodás még fokozottabb.
Hogyan öntözzük tehát leanderünket?
A leandert este öntözzük meg, mikor a levegő már kellően lehűlt. Ilyenkor alaposan megöntözhetjük, de csak annyira, hogy 2-3 óra múlva már ne álljon a növény alatt a víz! Ez a vízmennyiség éppen elegendő lesz a növénynek arra, hogy a szükséges tápanyagot is felvegye a vízzel együtt. Figyeljünk oda, hogy reggel már semmiképpen se legyen víz az alátétben!
3. ”Nem kell tápozni, mert Horvátországban gyomnövény.”
Nem teljesen igaz! Horvátországban gyomnövényként is él. Nyilván nem tápozzák hetente a sövényt az autópályán, és autóutak szélén. Azonban az ottani leandereken csak pár virágot látunk egyszerre. Ha megelégszünk pár virággal leanderünkön, ne adjunk neki sok tápot, azonban azt a tápanyagot, amit a cserépből elhasznál, mindenképpen pótolnunk kell, hiszen itt egy korlátozott mennyiségű virágfölddel (egy cserépnyi) kell beérnie növényüknek, nem jut több tápanyaghoz a talajból. Vagyis tápozni egy évben minimum kétszer kell – mint minden más dézsában tartott növényünket.
Ha azonban dúsan virágzó, pompás leanderre vágyunk üde zöld levelekkel, akkor biztosítanunk kell számára a szükséges foszfort, káliumot, nitrogént, és az egyéb mikro- és makroelemeket. A kálium a virágzást segíti elő, a nitrogén és a vas szép zöld leveleket. A kiegyensúlyozott tápanyagellátást leginkább leander táppal tudjuk biztosítani számára. Folyékony, vagy granulátum formában is kaphatóak a leander számára jó minőségű tápanyagok. Az adagolást tartsuk be! Nem kell túladagolni, inkább a rendszerességre törekedjünk! Én a Leanderdoktort használom, nekem ez vált be a leginkább, mert szerves anyagot is tartalmaz, de a Greenworld, vagy Substral Citrus tápjai látványosan beindítják a virágzást.
4. „Mindig nagyobb cserépbe kell ültetni.”
Nem feltétlenül igaz! Az én kedvenc leanderem itthon már több, mint 14 éves, és egy 45cm átmérőjű műanyag cserében van. 3-4 évente ültetjük át, és gyönyörűen, dúsan virágzik, kb. 160cm magas, dús, és nagyon szép. Ennél nem is fogom nagyobb cserépbe ültetni, mert nem kell. Amikor átültetjük, a kisebb gyökereket levágom, visszametszem a gyökérzetet, és egyszerűen csak a földjét cserélem új, tápanyagban dús Jóföldre. Nem mediterrán virágföldbe ültetem, hanem Guszti bácsi Rózsaföldjébe, mert ennek a legmagasabb a tápanyag tartalma. Ettől virágzik a legszebben. Átültetés utáni nyáron valójában nem is szoktam tápozni, mert ez a föld fél évig ellátja a növényt a szükséges tápanyaggal.
5.„Túl magas és kopasz lesz egy idő után.”
Szintén nem feltétlenül igaz! Ősszel minden második ágat vissza szoktam metszeni, mert így minden évben fiatalítok a növényen, de a tavalyi ágakon már nyáron korán kinyílnak a virágok. Így a leandert nem hagyom túl magasra nőni, épp (nekem) szemmagasságban ontja a szebbnél szebb virágokat, és inkább terebélyes lesz, mint magas. Teljesen stabil, nem szokta felborítani a szél sem, pedig a kertünk elég szeles területen van.
6. „Savanyú földbe kell ültetni.”
Nem igaz! Sőt! Inkább muskátliföldet használjunk, mint rhododendron földet! A leander kimondottan rosszul érzi magát savanyú talajban. Sőt, gyakran az import leandereket kötött, kemény, agyagos földben kapjuk. Hosszú távon azért mi nem hagyjuk ezeket a leandereket a kemény agyagos talajban, mert hiába öntözzük, nem tartja meg olyan jól a vizet és nem szellőzik megfelelően a gyökérzet. Ezért mi a Jóföld Rózsaföldjébe ültetjük a leandereket és citrusféléket itthon.
Remélem, sikerült eloszlatni néhány tévhitet a leander ápolásával kapcsolatosan, és megkönnyítettem az otthoni teendőket. Ezeket figyelembe véve a leander egy kimondottan könnyen kezelhető, igen hálás növény. Jóformán elég kitennünk tavasszal a napra, 1-2 naponta esténként meglocsolni, néha megtápozni, és nincs más dolgunk, mint egész nyáron gyönyörködni benne.
6+1. Tippünk:
A leanderek gyorsan nőnek, nem kell feltétlenül nagyot vásárolnunk. Inkább arra figyeljünk vásárláskor, hogy minél több ága legyen, mint minél magasabb legyen a növény!
Hartai Orsolya
www.biokertapolas.hu

Leander szaporítása magról

Nemrég kaptam két kis hajtást egy csodaszép, rózsaszínű virággal teli leanderről.
Bő egy hét alatt vízben kigyökeresedtek és már virágbimbó is látszik az arasznyi növénykén.

Malabári spenót - basella rubra

Afrika, Dél-Amerika és Ázsia trópusi vidékein mindenütt termesztett spenótféleség, arrafelé népeledel. Vastag, húsos bordós-lila levele és szára, rózsaszín virága és fürtökben lógó koromfekete termése a borsra hasonlít. Kerítésre, erkélyre felfuttatva és rendszeresen öntözve igazi egzotikum.
Főként szára, de kis mértékben a levelei is bordós színűek. Intenzív, gyors növekedésű szobanövény, ezért mindenképp biztosítani kell számára támasztékot, amire szabadon felfuthat.
Kedveli a kellemesen meleg, szobahőmérsékletű környezetet, fényigénye átlagos, nem tűző napos, világos, vagy félárnyékos helyen érzi legjobban magát. Világos helyen szebben színeződik.
Átlagos vízigényű növény, rendszeres, körültekintő öntözést igényel, földjét tartsuk kissé nyirkosan. A túlöntözés, a pangó víz árt a növénynek, ne öntözzük túl. forrás
A Malabári spenót Magyarországon még szinte ismeretlen dísz és haszonnövény.
Ha virágboltban veszed, vagy ajándékba kapod, ültesd ki a szabadba (persze tavasztól-őszig). Fényigényes, olyan helyre ültesd, ahol sokat rá süt a nap, mert az árnyékot nem szereti.
Ha elvirágzik, szedj belőle magot és a következő évben ültesd el ismét. De ha nagyon ragaszkodsz hozzá erősen visszavágva átteleltetheted.
A Basella Rubra nem más, mint egy nagy saláta.
A színek gyönyörű kombinációját adják a sötétzöld levelek és a bordó szárak.

tvn blogomban lévő malabári spenót leves recept

malabári spenótom - basella 

Rézvirág/Vasrózsa/Legényrózsa
Pompás rézvirág (Zinnia elegans)

Mexikóban őshonos vadvirág, nálunk nemesített változatai ismertek és nagyon népszerűek a magyar kertekben is. Könnyen nevelhető, 70 cm magas, egynyári növény. és nem ritka az akár 15 centi átmérőjű virágokat hozó fajta sem. Csoportosan ültetve, vegyes virágágyak díszeként mutatnak a legszebben. Napos, szélvédett helyeket, tápdús, mérsékelten nedves talajt és napos, meleg fekvést igényel, de bő öntözés mellett az átlagos kerti talajban is érzi jól magát.
Júniustól egész a fagyokig hozza színpompás virágait. Az elszáradt virágokat rendszeresen szedjük le, így folyamatosan képződnek az újabb virágok. Tartós vágott virág és szép vázadísz.
Áprilistól szakaszosan érdemes a magjait vetni, hogy minél tovább díszítse a kertet.

A rézvirág vagy zinnia további megnevezései (forrás)
legényrózsa (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
katonavirág
vasvirág
legényvirág
bírópálca
kertek Hamupipőkéje
vasrózsa (Kecskemét es környéke)
pesti rózsa
Mennyországkulcs
menyecskevirág
menyecskerózsa (Erdély Nagyvárad környéke)
csutkavirág
tortavirág (Zala megye)
tortarózsa
debreceni rózsa
törökkonty
katona rózsa
legényvirág
csutora
vaskalap
dámakonty
papkalap
legényke
kalaprózsa
pistavirág
koronarózsa
forgácsrózsa
Cínia
Szemecske

Ázsiai Liliom
Téltűrő, talajban nem válogat, de a pangó víztől óvni kell.
Az agyagos talajt komposzt bekeveréséve javíthatjuk fel a beültetés előtt.
Fényigényes.
A hagymák tél végétől nyár elejéig, és nyár végétől ősz végéig elültethetőek.
Kora tavasszal, a fagyok elmúltával, ősszel pedig legkésőbb novemberben ültessük 10-12 cm mélyre.
Csoportosan ültetve, virágágyban, szegélynek, vágott virágnak kiválóak.
Edénybe is ültethetjük, akkor télire nem árt takarni. Macskákra mérgező!
ültetési idő: március-április, október-november
ültetési mélység: 10 cm
virágzási idő: júniustól-júliusig
magasság: alacsony vagy középmagas (max.60 cm)
fény: napos, félárnyékos helyet kedvel
felszedés: nem szükséges
felhasználás: évelőágyba, vágott virágként

Ázsiai liliom

Pompás Koronásliliom, kúszóliliom (Gloriosa superba)
A koronásliliom vízszintes, ujjnyi vastag gyöktörzset nevel, amelyből hosszú, akár háromméteres szárak is növekedhetnek. A futó száron átellenesen ülnek a levelek. Fák, bokrok ágaira tekeredve növekszik. Kapaszkodásában segítik a levelek végén fejlődő kacsok. Virágai egyesével nyílnak. Szirmai hullámos szélűek, felfelé állók, tövükön sárgák, narancssárgák, végük felé vörösbe hajlók. A virág szépségét tovább fokozzák a liliomra emlékeztető kihajló porzók, amelyek végén sárga portokok ülnek. A Zimbabwében és India, valamint Sri-Lanka egy-egy megyéjében nemzeti virágnak választott glorióza gyógynövényként is előkelő helyet szerzett a bennszülöttek „gyógyszeres szekrényében”. Nálunk a botanikus kertek üvegházain kívül egyre gyakrabban látható a virágkötészeti versenyek kompozícióiban, illetve a virágboltok polcain.
A növény magról is szaporítható, de érdemes tudni, hogy az elültetett magvak akár egy évig is elfeküdhetnek a földben, mielőtt kihajtanának. Egyszerűbb a kereskedésekben kapható és már látható hajtással rendelkező gumókat megvásárolni tavasszal. Homokkal kevert virágföldre helyezve, egyenletesen meleg, párás környezetben szépen fejlődik. Ha már arasznyi hajtást nevelt, érdemes betakarni földdel a tövét, és perzselő napfénytől védett helyen – akár a szabadban – tovább nevelni. A hajtás néha elágazik, de a visszavágás hatására sem biztos a bokrosodás. Támasztékról minden esetben gondoskodni kell; a koszorúformán feltekert hajtás veszélye, hogy a növény nem virágzik, ugyanis csak a felfelé álló csúcshajtásokon alakulnak ki bimbók.
A pangó vizet nem kedveli, még a táljában álló víz is károsíthatja a gyökereit, gyöktörzsét. A kártevőkkel szemben érzékeny, ezért figyelni kell, és időben védekezni az esetlegesen megjelenő tetvek, atkák ellen. A növény elvirágzás után elszárad, visszahúzódik a gyöktörzsbe.
Ősszel ki kell szedni a gumókat, vagy földestől szárazon pihentetni .Tavasszal friss földbe,vagy kiültetve a kertben tápanyagban gazdag talajban, bőséges vízellátás mellett minden évben virágzik.
Egy fejlett gumóból akár tucatnyi tartós virágot bontó növény is fejlődhet.

Pompás koronásliliom, kúszóliliom

          

 

Veronikacserje - Hebe hybrids 

A veronikacserje dekoratív, félig télálló örökzöld. Ha megóvjuk a fagyoktól, könnyen tartható. A dézsában nevelt példányokat télire vigyük be és tegyük hideg helyre, vagy odakint toljuk a dézsát egy délre néző fal mellé, széltől védett helyre, esetleg egy sűrű örökzöld sövény tövébe.
A szabadban tartott növényeknek plusz védelmet jelent, ha két réteg tyúkhálóval körbekerítjük őket, azok közé pedig egy réteg szalmát vagy polikarbonát takarólemezt teszünk. Ezután tekerjük körbe az egészet madzaggal vagy dróttal, de felül a henger maradjon nyitott. Egy másik megoldás, ha leszúrunk négy pálcát a földbe a növény köré, zsákvászonnal vagy műanyag szemeteszsákkal körbetekerjük.
Virágok és virágzás
Fajtól függően a virágok lehetnek lilák, kékek, rózsaszínűek, levendulaszínűek vagy fehérek. Alkothatnak fürtöket (az egyes virágok alkotta virágcsomók rövid nyéllel kapcsolódnak egy hosszú szárhoz), vagy rendeződhetnek kerekebb virágzati formákba, melyeket laza virágcsoportok alkotnak.
A veronikacserje 1 éve Március - április Ha szükséges, vágjuk vissza. A hajtásdugványozás ideje. Kezdjük bővebben locsolni.
Május - október Ha már/még biztosan nem fagy, kint tarthatjuk a növényt. Bőségesen locsoljuk, hetente egyszer adjunk a földjéhez folyékony tápoldatot.
Október - márciusTartsuk bent, 4-8°C között vagy kint, védett helyen. Elvirágzás után kevesebbet öntözzük.

Szaporítás
Márciusban és áprilisban fejdugványról szaporíthatjuk. Vágjuk le a növény csúcsának 8-10 cm-es darabját, szedjük le róla a leveleket, mártsuk növekedési hormonporba, majd dugjuk a hajtást nedves virágföldbe. A gyökerek megjelenéséig tartsuk a hajtást 18-20 °C között. Ha már fejlett a gyökérzet, ültessük át a növénykét egy 8 cm átmérőjű cserépbe vagy a végső helyére jó vízvezető képességű, gazdag, talaj alapú virágföldbe, és a továbbiakban bánjunk vele úgy, mint a kifejlett növényekkel. 

 

Veronikacserje

Fehér óriásjácint (Galtonia candicans) 

Fehér óriásjácint

A fehér óriásjácint harang alakú, illatos virágokat hozó, dekoratív dísznövény. Dél-Afrikából került Európába. Nálunk nyár derekán virágzik, emiatt néha nyári jácintnak is nevezik.
Elragadó szépségű, kellemes illatú növény A fehér óriásjácint latin nevét az angol Sir Francis Galtonról kapta, aki a növényt 1850 körül Dél-Afrikában fedezte fel. A ‘candicans’ fajnév jelentése „fehér”, ami a virágok tejfehér színére utal.
Egyelőre igen ritka
A fehér óriásjácint nálunk egyelőre ritkaságnak számít, holott egyszerűsége és szépsége miatt érdemes foglalkozni a nevelésével. Nagyméretű, gyorsan növő hagymáját 15 centiméter mélyre kell ültetni lakásban március-áprilisban, a szabadban májusban, az éjszakai fagyok elmúltával. A növény egyetlen hátránya, hogy hosszú, keskeny levelei középen könnyen eltörhetnek.
Egyetlen száron 15-30 virág ül
A hosszú, erőteljes száron nagy fürtökben ülő, fűszeres illatot árasztó virágok ezzel szemben mindig csodálatos látványt nyújtanak. Egy-egy száron 15-30 fehér, harang alakú virág található. A fehér óriásjácint rendszerint július második felétől augusztus végéig folyamatosan virágzik. Ha a kert helyett lakásban vagy télikertben tartjuk- amire egyébként kiválóan alkalmas-‚ akkor a virágzás valamivel korábban kezdődik, hiszen a hagymák is előbb kerülnek a földbe.

A fehér óriásjácint egy éve

Márciustól májusig
A lakásban március-áprilisban ültessük el a hagymákat. Egy-egy nagyméretű cserépbe három hagyma kerüljön. Használjunk komposztföldből, tőzegből és homokból álló laza, tápanyagban gazdag földet. Az ültetőedény aljára cserépdarabokból vagy kavicsból tegyünk drénréteget. A földet tartsuk nyirkosan, de ne vizesen. Kezdetben 15 °C-os legyen a levegő hőmérséklete. Később, ha már nagyobb a növény, tegyük melegebb helyre, és gondoskodjunk arról, hogy sok fény érje. A szabadban május közepén ültessük el a hagymákat, amikor már nem fenyeget éjszakai fagyveszély. A nagy hagymákat 15 cm mélyre ültessük. Válasszunk számukra meleg, napos helyet. A fehér óriásjácint nem fejlődik nehéz, vizes talajban.
Júniustól szeptemberig
A növényeket öntözzük és trágyázzuk rendszeresen. A fehér óriásjácint sok trágyát igényel, ezért a növekedési és virágzási időszakban hetente legalább egy alkalommal tegyünk tápoldatot az öntözővízbe.
Októbertől februárig
Ha a levelek leszáradtak, vegyük ki a hagymákat a cserépből, tisztítsuk le őket, és száraz homokban vagy tőzegkorpában tároljuk hűvös pincében.

A fehér óriásjácint szaporítása
A növényt szaporíthatjuk magról is. A magokat májusban vessük el nyirkos földdel teli ládába, amelyet kitehetünk az erkélyre vagy a kertbe. A ládát a csírázás megindulásáig fedjük le üveglappal, majd egy parafa dugó segítségével emeljük meg kissé a lapot, hogy a magoncok friss levegőhöz jussanak. Ősszel ássuk ki a kis hagymákat, és tavaszig tároljuk száraz helyen. Ekkor ültessük el őket a kertbe vagy cserépbe. A növények kétéves korukban virágoznak. A fehér óriásjácintot sarjhagymákkal is szaporíthatjuk. Ezeket akkor válasszuk le, amikor ősszel kiemeljük a nagy hagymákat a földből. Szárításuk és tavaszi elültetésük ugyanúgy történik, minta magvetésből származó hagymáké.

Illatos bazsarózsa / Fás szárú bazsarózsa (Poeonia) / Pünkösdi rózsa

"Azt mondták, pünkösdre nyílik a bazsarózsa. Minden a pünkösd miatt van. A pünkösd miatt nyílik a virág, aminek olyan a természete, hogy földig hajol és szirmaival megcsókolja a göröngyöket."

A bazsarózsa (Poeonia) jellemzése

A bazsarózsák általában lombhullató lágyszárúak, ám vannak közöttük cserje termetűek is, amit Kínában találhatunk. A növény levelei szórt állásúak, a virágok magányosan állnak és nagyon sok színben pompáznak. A fehér, a piros, a rózsaszín, vagy lilás szín megtalálható a virágok között, melyeknek mérete nagy. Termése tüszőtermés, a magok színe fekete vagy piros. A bazsarózsa aránylag hosszú életű növény, ha megfelelő az ültetése és további gondozása, akár tíz évig is élhet.

A bazsarózsa (Poeonia) ültetése és gondozása

A bazsarózsák jellemzően nagyon ellenálló és hosszú életű növények. Ahhoz, hogy mindezek a tulajdonságai érvényesüljenek, fontos, hogy az ültetés olyan helyre történjen, ahol a növény jól érzi magát, mert a bazsarózsák napfénykedvelő növények és legalább napi nyolc óra napsütésre van szükség a szép virágzáshoz. A félfás bazsarózsa fajtáknak elég a napi négy-hat órás napsütés is. A növény gyökerei távolra terjeszkedők, ezért úgy ültessük, hogy a más növényekkel való távolság legalább egy méter legyen, hogy a hosszú évek alatt tudjon a gyökér terjeszkedni.

Szabadgyökerű bazsarózsa tövek ültetéséhez az legideálisabb időpont ősszel van, október és november tájékán, azonban vannak olyan tövek is, amelyeket az év bármelyik, fagytól mentes időszakában elültethetünk, ugyanazon a módon, mintha ősszel ültetnénk. A növény jól alkalmazkodik a természethez, azonban a talaj legyen tápanyagban gazdag és laza.

A megfelelő hely kiválasztása után,  egy körülbelül húsz centiméteres mély gödör aljára szórjunk követ, homokot, szerves trágyát majd az előkészített virágföld keverékével töltsük meg, melybe belehelyezzük a bazsarózsa tövet. Fontos, hogy nagyon mélyre nem szabad ültetni a bazsarózsát. Elültetés után nagyon fontos a növény locsolása, tavasszal azonban már nem sok vizet igényel, a túlöntözést pedig egyáltalán nem kedveli.

A bazsarózsa ültetése után egy évvel hozza az első virágot, több virágot csak három év elteltével várhatunk. A növény első virágát nem szabad levágni, mert azzal meggátoljuk a további virágzást, a virágokat majd csak harmadik év eltelte után szedjük.

A bazsarózsa (Poeonia) szaporítása

Egyik legjobb és leghatásosabb módszer a bazsarózsa szaporítására,  a bazsarózsa bokrok szétültetése, melynek  legideálisabb időpontja ősszel van. A jól fejlett körülbelül öt éves bazsarózsatövet válasszunk szét több részre úgy, hogy a gyökér legalább két fejlett rüggyel rendelkezzen. Ültessük el a megfelelő módon öt-tíz centiméter mélyen, és következő évben már megmutatja virágait.

Dugványozással is szaporíthatjuk a növényt, májusban a fiatal hajtásokat levágjuk, homokos talajba ültetve, napos helyen őszre gyökeret eresztenek. Ezután a megerősödött gyökereket elültethetjük a végleges helyükre. Dugványozással általában nagy mennyiségű babarózsa szaporítását érjük el.

A bazsarózsát ősszel vágjuk vissza egészen a föld felszínéig és úgy teleltessük. forrás

Kaméleonlevél, Kaméleon virág - Houttuynia cordata "Chameleon"

A kaméleonlevél, avagy kaméleonvirág egy Délkelet-Ázsiából származó terjedő tövű évelő, melyet erőteljes terjedése, valamint fehérrel, sárgával, illetve rózsaszínnel tarkított szív alakú levelei ideális talajtakaró növénnyé tesznek.
Kompakt növekedésű dísznövény, mely kedveli, ha talaja folyamatosan nyirkos, ezért kifejezetten alkalmas mocsaras területek, illetve kerti tavak partjának betelepítésére.
Noha nálunk elsődlegesen dísznövényként ültetik, hazájában, így például Vietnamban alapváltozatát zöldségként, illetve fűszernövényként nevelik különleges aromájú leveleiért.
Emellett a hagyományos kínai és japán gyógyászatban is régóta használják leveleinek antibakteriális hatása miatt.
A kaméleonlevél virágzása kora nyárra tehető, s ez időszak alatt viszonylag nagy számban nyílnak a fehér murvalevéllel díszített, rövid füzérbe rendeződött zöldes-sárga virágok. Magassága kb. 30cm.
Teljesen fagytűrő dísznövény, mely napos, félárnyékos helyet igényel, azonban napos fekvésben színesebbé válnak levelei. Vízigénye közepes, földjét lehetőleg tartsuk folyamatosan nyirkosan.

Számára ideális körülmények között rendkívül erőteljesen terjedhet, ezért lehetőleg olyan helyre ültessük, ahol szabadon terjedhet.
Cserépben, lakásban is tarthatjuk - minél naposabb helyen, annál tarkább lesz a levele.

Kaméleonlevél, kaméleon virág

Mocsári hibiszkusz, Mályva

A Hibiscus moscheutos / Mocsári hibiszkusz, Mályva, 100-140 cm magas évelő, melynek nagy, 20-30 cm átmérőjű virágai vannak. Virágainak színe fehér, rózsaszín, piros, melyeket júliustól szeptemberig hozza. Télen a hajtások teljesen visszafagynak. Az elszáradt hajtásokat csak márciusban vágjuk vissza.
 Napos területet és tápdús talajt kedvelő dísznövény. Florida mocsaras vidékeiről származik, ebből következik, hogy nagyon szereti a nedves, de napos, meleg termőhelyet. Ültethetjük kerti tó partjára, de bárhova a kertben, ahol megfelelő vízellátásban részesülhet. Későn, május végén hajt ki, de utána viszonylag nagy helyre lesz szüksége.
Nagyon tápanyagigényes, ahhoz, hogy folyamatosa, és nagyméretű virágokat hozzon, a tápanyag utánpótlásról, feltétlenül gondoskodni kell.

Mocsári hibiszkusz, mályva

Kerti jukka, pálmaliliom (Yukka)

Ha egyszer elültettjük, garantáltan megél évtizedekig. Az elvirágzott tőlevélrózsák levelei még kb. egy évig zöldek maradnak, miközben 3-4 új sarjat hoznak. Legkönnyebben ezekről a sarjakról szaporítható, de ha kiásunk a földből egy még nem virágzott tőlevélrózsát 20-30 cm-es törzsdarabbal (igen, törzs, mert az a kb. ásónyél-vastag barna csonk, amely a tőlevélrózsa aljában van, és gyökérnek gondolnánk, valójában törzs. A mi kerti yukkánk rokonai ugyanis pálmaszerű trópusi-szubtrópusi növények, csak a miénk a föld alá ezt nyár végén vagy májusban elültetve öntözgetjük, garantáltan megered. Az a tőlevélrózsa, amely még nem virágzott, arról ismerhető fel, hogy közepéből fiatal levelek nyomakodnak elő, míg a már virágzottakból középen egy elszáradt szár vagy annak csonkja merevedik. A növény különösebb gondozást nem igényel, de mindenképp a kert napos oldalára ültessük. Rosszabb minőségű talajban és kevés öntözés mellett is szépen fejlődik, sok virágot hoz. 

Kerti jukka, pálmaliliom

Kerti ciklámen

ciklámen

A kerti, másnéven borostyánlevelű ciklámen (Cyclamen hederifolium) márványos mintázatú levélzete a virágzási időszakban fejlődik ki, és egész télen zöldell. Rózsaszín, fehér vagy mély lilásrózsaszín virágai igen masszívak. Tökéletes kerti virág, mert csak az évszak végén (késő ősszel) borul virágba. Az ültetést követően hosszú éveken át hagyhatjuk a növényt azon a helyen, ahová elültettük

Évelő díszgyertya - Gyertyavirág
(Gaura lindheimeri)

100-120 cm magas, bokros évelő. Fürtös, csöves, virágai május-júniusban nyílnak. Leveleit eltakarják a virágai. A második évtől virágzik bőségesen. Vágóvirágnak is alkalmas. Ültethetjük virágágyba színfoltképzésre, alacsony sövénynek vagy szoliternek is.

Évelő díszgyertya, gyertyavirág

Díszeslevelű csillagvirág

(Scilla violacea / Ledebouria socialis)
Afrika trópusi területeiről származik. Leveleik díszesek, örökzöldek, szinesek és hosszúkásak, felül zöldek, lilásbordó pettyesek, fonákjukon bíborvörösek. Évente rendszeresen, vagy folyamatosan virágzik. Fehér virágai fürtvirágzatban nyílnak. Ez is hagymás növény.
Hazája Dél-Afrika, 10—15 cm magas. Fény- és vízigénye közepes. Florasca B típusföldbe ültessük. Tőosztással szaporítható.
Virágzata jelentéktelen (véleményem szerint pedig szép kis virágzata van)
Hosszúkás tojásdad, lilásbarna, erősen sarjadzó hagymája a talajszint fölött helyezkedik el. 10—15 cm hosszú. 2—3 cm széles, kihegyezett, ezüstszürke levelei sötétzöld pöttyökkel és rajzolatokkal díszítettek. Levélfonáka bíborszínű. Fürtös virágzata apró, zöldes-fehér szirmú, ibolyalila porzójú virágokból áll.
A kislakások növénye:
A 12—14 C-os üvegezett verandán vagy a 20 °C-os hőmérsékletű szobában egyaránt megél. Kis helyen elfér, s átlagos gondozással jól fejlődik. Elvirágzás után szaporítsuk. Edénye inkább lapos legyen, s mivel a pangó nedvességre érzékeny, terítsünk az edény aljára 1,5 cm vastagon apró, folyami kavicsot. A szokásosnál kissé mérsékeltebben öntözzük. Teleltetéskor hideg helyen — az egyéb pozsgás növényekhez hasonlóan — csak 10—12 naponként kell öntözni. forrás
(Nálam a pincében telel, semmi vizet nem kap, teljesen visszahúzódik - tavasszal, a fagyok elmúltával kiteszem a lugas alá vagy a kerti virágállványra, ott van ősz végéig. Korábban lakásban tartottam, mindig csenevész volt, nem virágzott, mióta a kertben van, ilyen szép "kövér".)

Fukszia vagy Krisztus vércseppje (Fuchsia) 

A fukszia víz, pára és tápanyagigényes növény, ezért gondoskodni kell rendszeres öntözésről, valamint tápanyag utánpótlásról is, jó, ha eleve tápanyag dús talajba ültetjük. Tűző napot, és a túlzott meleget nem szívleli, ezért bátran választhatjuk helyéül a kert egy árnyékosabb szegletét.

Ahogy említettük korábban, teleltetni kell, ehhez védett, sötét kb. 10fokos helyiséget válasszunk, és csökkentsük minimálisra az öntözést.

Szebb formát és növekedést érhetünk el, ha tavasszal visszavágjuk, ilyenkor lehet átültetni is. Szaporítani hajtásdugvánnyal, vagy magról lehet. 

A fukszia szaporítása dugványozással

A dugványozáshoz friss hajtásokat kell levágni a növényről, melyre a legjobb időpont a tavasz, de később is próbálkozhatunk a művelettel.Vágjunk le 5-10cm-es egészséges hajtásokat, és távolítsuk el róluk az alsó leveleket.

A levágott hajtásokat lehetőleg azonnal használjuk fel, ha erre nincs lehetőség, akkor azonnal állítsuk őket vízbe, mert fonnyadtan már nem biztos, hogy sikerrel meggyökeresednek. Ha van gyökereztető hormonunk kéznél, akkor mártsuk bele a hajtások szárát, ez a lépés elhagyható.

Töltsünk meg cserepeket lazább szerkezetű földdel, és készítsünk lyukakat a dugványok számára. Ültessük el a dugványokat, majd öntözzük meg őket.

Egy cserépre húzott zacskóval biztosítsunk kellő páratartalmat. Az elültetett dugványokat alkalmanként szellőztessük, és csak mértékkel öntözzük. Kb. másfél hét alatt meggyökeresednek a dugványok.

A fukszia teleltetése

Mielőtt megkezdenénk a teleltetést, érdemes átvizsgálni a növényt, nem fertőzött-e, nincsenek-e rajta kártevők. Célszerű ilyenkor vízzel letisztítani, megszabadítva a kosztól, és a levelek között lapító kártevőktől is.

A teleltetés helyéül világos, és sötét helyet is választhatunk, utóbbi helyen, ledobja leveleit növényünk, de ettől nem kell megijedni, természetes folyamat.

Ha világos helyen szeretnénk teleltetni, akkor kb. 10-12fokos, míg ha sötétben, nagyjából 7fokos helyiséget válasszunk. A teleltetés alatt elég, csak mértékkel öntözni, tápoldatozása elhagyható.

Ahogy beköszönt a tavasz, keressünk a fukszia számára világosabb helyet (tűző napra ne kerüljön), vágjuk vissza hajtásait a feléig, és kezdjük el újra rendszeresen öntözni.

Ilyenkor lehet átültetni is, ha szükségét érezzük. Később, amikor már kellemes az idő, elkezdhetjük szoktatni a kinti klímához. Források: Hobbikert; Gazigazító; Gardening Know How

                                                    

Léggömbvirág, Hírharang, Óriás harangvirág - Platycodon grandiflorus

Jó vízelvezetésű talajokat kedvel. Fontos, hogy pangó víz ne érje gyökérzetét.

Az esetleges átültetéskor óvatosan járjunk el, mert húsos gyökérzete könnyen törik.

Kiváló sziklakerti növény, de cserépben is nevelhetjük.

Léggömb formájú virágai gazdagon nyílnak a nyár második felében, július augusztus hónapban.

Magasság: 25-35 cm

Virágzás:július-augusztus

Napos, fél árnyékos helyet kedvel.

Mélyre hatoló, húsos gyökerű, ágas szárú, feltörő növekedésű évelő virág.

Levelei kissé kékeszöldek, tojásdad-lándzsásak. 8 cm-t is elérő világoskék virágai széles harang alakúak, a szárak végén és a felső levélhónaljakban egyesével állnak.

Rózsaszínű és fehér virágú fajtája is van. Hazája: Kelet-Ázsia

Jó minőségű, vízelvezető kerti talajt kíván.

Tavasszal későn hajt ki. Tartós nyári virágzása miatt értékes.

Szaporítása magvetéssel történik tavasszal.

Muskátlik

A nálunk elterjedt muskátlik két fő típusa a kerti muskátli és a futó muskátli. Gondozásuk különböző. A kerti muskátli szereti a meleg, napsütéses helyet és naponta egyszer kell öntözni. A futó muskátli viszont az olyan helyet kedveli, ahol a nap egy részében árnyék, a másik részében napsütés éri. Több párát és vizet igényel, ezért forró nyári napokon akár kétszer is meg kell öntözni őket. Az elsárgult leveleket és az elnyílt virágokat mindkét fajtánál rendszeresen el kell távolítani. Csak jó minőségű termőtalajban, folyamatos tápanyag-utánpótlás mellett várhatunk bő virágzást! Ezért májustól augusztus végéig 5-6 naponta adagoljuk az öntözővízhez a muskátlikra specializálódott tápoldatot, amely magas káliumtartalma miatt biztosítja a folyamatos, dús virágzást és a ragyogó virágszíneket.

Jezsamen - Philadelphus

A köztudatban jázminként vált ismertté, valójában Jezsamen (Philadelphus), és a kőtörőfűfélék családjába tartozik. Lombhullató. Virágja négyszirmú és édes illatot áraszt a nyár elején, mikor virágzik. Kereskedelmi forgalomban kaphatóak szimpla és teltvirágú fajtái is.

Minden normál kerti talajban jól érzi magát, napos vagy félárnyékos helyen. Magassága fajtól és fajtától függően változik, másfél és 4 méter magas is lehet.

Virágzási ideje május-június.

Metszése: elvirágzás után a hajtáscsúcsokat eltávolítjuk. Fontos a rendszeres ritkítás.

Sövénynek ültetve hamar és jól takar, gyorsan betölti szerepét.

Jezsamen szaporítása:

Dugvánnyal szaporíthatjuk. Virágzás után vágjunk le 15-20 cm hosszú hajtásokat, és dugjuk le a kert egy árnyékos sarkában. Rendszeresen öntözzük. A hajtások néhány hét alatt gyökeret eresztenek. Ősszel, vagy a következő év tavaszán végleges helyére ültethetjük. Valójában, annyira jól és könnyen gyökeresedik, hogy a kezdők is bátran megpróbálhatják.

Négylevelű madársóska (Oxalis tetraphylla) 
A négylevelű madársóska vagy szerencsehere (Oxalis tetraphylla) alacsony termetű, hagymás évelő növény, mely eredetileg Mexikóból származik.
Levélzetét a négylevelű lóherére emlékeztető, bíborszínű mintával díszített levelek alkotják. Rózsaszíntől, vörösig számos árnyalatban előforduló tölcsérszerű virágai, a levelek fölé magasodva nyílnak nyáron.
A négylevelű madársóska napos, világos, vagy félárnyékos védett helyen, jó vízáteresztő, homokos talajba ültetve fejlődik legszebben. Az erősen meszes talajokat nem szereti. Átlagos vízigényű növény, mely az átmeneti szárazságot elviseli.
Fagyérzékenysége miatt, még takarással sem biztos, hogy áttelel, emiatt érdemes inkább felszedni hagymáit az ősszel. A hagymákat hűvös helyen teleltessük át, és ültessük el őket tavasszal.
Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny. Szaporítani fiókhagymákkal lehet.
Megfelelő fény és vízellátás mellett szobai dísznövényként is megél.